Mihály napi Vásár

"Szent Mihálynak napja van,  menjünk a vásárba,

kíváncsian fürkésszük, mit tegyünk kosárba.

Piros almát, mosolygóst, körtét, szép kövéret,

szilvát, kéket, gurulóst, szőlőt is fehéret.

Kalapot a fejünkre, a hátunkra gúnyát,

s hogy a télen se fázzunk, jófajta bőrcsizmát. ..."

Orgoványi Anikó: Mihály-napi vásár

Idén kissé rendhagyó módon került megrendezésre ez a nap. A hagyományos közös szülőkkel közös játék elmaradt, a vírus helyzetre való tekintettel.

A gyermekek csoportonként, az aznapi rossz idő miatt a csoportszobákban tevékenykedtek.

Az óvó nénik változatos ügyességi játékokat szerveztek a gyermekeknek.

A jeles napot megelőző hetekben a gyermekek és a dolgozók is készítettek vásárfiát, amiket a szokásos módon az előtérben helyeztünk el. A befolyt összeget a gyermekek fejlesztésére alkalmas eszközök, játékok megvásárlására fordítja minden csoport.

Köszönjük szépen a támogatást, minden kedves vásárlónak.

Mihály nap eredete​

Őszi évnegyedelő nap Mihály napja, s egész  Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok. Bérfizető, pásztorfogadó napnak is tartották Mihály napját.

Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt. A Hortobágy vidékén Mihály nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. Egyes helyeken e reggel a templom körül gyülekeztek a pásztorok. Majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket.

Időjárásjósló napnak is tartották, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor  kellemes meleg  ősz várható.  A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy mondják: Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér. 

• Úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani.
• Azt mondják: “Szent Mihály lova deres, behozza a telet!”
• Szeptember 29. után már nem kell a fűnyírót használnunk, állítólag ekkortól  nem nő a fű, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet,” vagy “Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár.”

Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.

•  A cselédfogadás (ez felfogadást jelent) egyik időpontja.
• E napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
• Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. “Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!” – sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között eltelt, mezítlábas nyáridőtől.
• Ilyenkor kezdődött a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kis farsangot, amely egészen Katalin napig tartott. Ekkor kezdődik a lakodalmak őszi időszaka
• A legény éppen Szent Mihály napján vitte el a  jövendőbelijének a jegykendőt, ha még a kis farsang idején meg akartak esküdni. Ekkor még lehetőség volt arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek,  hiszen a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.
• Mihály napja az őszi időszak ’hivatalos’ kezdő- s a természetbeni szolgáltatások teljesítésének határnapja, egyben keresztény jó cselekedetként a szegények megvendégelésének, a „szegény etetésnek” ideje is.